Többet nem tűzik ki egyetlen amerikai nagykövetségre sem a szivárványzászlót!
Trump komolyan gondolta a woke politikák felszámolását.
Az új amerikai külügyminisztérium prioritása nem a progresszív ügyek támogatása lesz.
Mikor az Egyesült Államok végrehajtotta a katasztrofális afganisztáni kivonulást, nemcsak több milliárd dollár értékű katonai felszerelést hagyott maga után, hanem ott maradtak a nyomai a woke amerikai külpolitikának is. Néhány hónappal a kivonulás után már megjelentek az első katasztrófaturisták az országban, köztük az utazós youtuberek. Az egyik ilyen merész brit tartalomkészítő 2022-ben afganisztáni útja során több kidobott mappát talált a kabuli Darya Village Hotel szeméttel teli udvarán, amelyeken ilyen feliratok voltak olvashatóak: „Gender érzékenyítő oktatás” valamint „Nők a mezőgazdaságban”. Ezek a mappák a USAID által támogatott programokat tartalmazták.
A Biden adminisztráció prioritásait jelzi, hogy 2021 júniusában a kabuli amerikai nagykövetség még a Twitteren ünnepelte a Pride hónapot, miközben a tálibok már úton voltak, és két hónappal később el is esett Kabul.
Az afganisztáni példa jó illusztrálja, hogy az elmúlt években Amerika a világ minden részén terjesztette a progresszív ideológiákat.
Sok esetben mint valami elkötelezett prédikátor a nem megfelelő helyen és időben tették ezt. Az az Egyesült Államok, amely egykor Bibliákat csempészett az elnyomott országokba, és a szabadság ígéretét hirdette, az elmúlt húsz évben egyre inkább a woke ideológiákra próbálta téríteni a népeket, és ez különösen kitűnik azokból a programokból, amiket a külügy finanszírozott. Az új adminisztráció azonban úgy tűnik véget vet a woke világmissziónak.
Ezt is ajánljuk a témában
Trump komolyan gondolta a woke politikák felszámolását.
Trump a beiktatási beszédében meghirdette a „józan ész forradalmát.” Ez pedig vonatkozik az új amerikai külügyminisztériumra is. Marco Rubio külügyminiszternek az egyik első döntése az „egy zászló” elv meghirdetése volt, amely gyakorlatilag megtiltotta, hogy az amerikai külképviseletek épületeire kitűzzék a szivárványzászlót.
Aztán jött az újabb bejelentés: 90 napra szüneteltetik a külföldi segélyek folyósítását. Az amerikai külügyminisztérium hivatalos oldalán azt írták:
„Felszámoljuk a pazarlást. Blokkoljuk a woke programokat. És leleplezzük a nemzeti érdekeinkkel ellentétes tevékenységeket.”
A nyilatkozat szerint az Egyesült Államok évi 40 milliárd dollárt költ külföldi segélyekre, amelyeket a Trump adminisztráció szerint éppen itt volt az ideje átvizsgálni.
Ezt is ajánljuk a témában
„Ettől a naptól kezdve az országunk virágozni fog és újra tisztelni fogják az egész világon” – jelentett ki Donald Trump a beiktatási beszédében.
Az amerikai külügyminisztérium az elmúlt években olyan programokat és projekteket finanszírozott, amelyek meglehetősen gyanúsan hangzanak. A RandoLand.us X fiók az elmúlt hetekben átfésülte az amerikai külügy segélyezési programjait, amelyben ilyen projekteket talált:
S ezek a projektek csak töredékei azoknak a projekteknek, amelyeket most újra átvizsgál a Külügyminisztérium. A befagyasztás indoklásában még felsorolnak további programokat, amelyek szerintük nem szolgálják Amerika érdekeit: „klímaigazságosság marketing szolgáltatás Gabonban, tiszta energiával kapcsolatos programok nők számára a Fidzsi-szigeteken, családtervezési programok Latin-Amerikában, szexuális oktatás és abortusz párti programok fiatal lányoknak szerte a világon.”
A legtöbb humanitárius programot nem érinti a felfüggesztés, négy nappal a befagyasztás bejelentése után Marco Rubio mentességet adott ezeknek. A kivétel érintette az összes „életmentő” jellegű projektet, amelyek gyógyszerekre, orvosi szolgáltatásokra, élelmiszerre adnak pénzt.
Sok olyan projekt lesz, amelyre megadja a minisztérium az engedélyt, mert a felfüggesztés célja a woke és értelmetlen, vagy potenciálisan csak pénzmosásra használt programok kiszűrése.
A befagyasztás világszerte megdöbbenést és aggodalmat okozott a különböző non-profit szervezetek körében. Az amerikai bürokrácián belül azonnal voltak olyan tisztviselők, akik megpróbálták megakadályozni, vagy kikerülni a döntést. Különösen nagy volt a pánik a USAID (Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének) dolgozói között.
Három nappal a befagyasztás bejelentése után legalább 56 vezető beosztású USAID-alkalmazottat hirtelen szabadságra küldtek.
Az AP szerint ezek közül sokan jogászok voltak, akik részt vettek annak meghatározásában, hogy mely programok jogosultak mentességre, segítettek a pályázatok megírásában és a mentességi kérelmek benyújtásában.
Jason Gray, az USAID új ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy az ügynökség „számos olyan intézkedést azonosított az USAID-n belül, amelyek célja az elnöki rendeletek megkerülése.”
Az átszervezés azonban még nem ért véget. Pénteken a Reuters arról számolt be, hogy Trump azt tervezi, hogy a USAID-et a külügyminisztérium ellenőrzése alá helyezi, ami jelentősen átalakítaná azt, ahogyan Washington az amerikai külföldi segélyeket elosztja.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint az amerikai külpolitika az elmúlt két évtizedben elvesztette az igazi célját. „A külpolitikánk célja az Egyesült Államok érdekeinek előremozdítása kell, hogy legyen” – jelentette ki Megyn Kelly-nek adott hosszú interjújában.
Mint elmondta: a külügyminisztérium által adott minden egyes dollárból csak 12 cent jutott el a címzettekhez, a többi a különböző NGO-k zsebében landolt. A külügyminiszter hozzátette: gyakran előfordult, hogy a külföldi szervezetek nem tették átláthatóvá, hogy mire is költik az amerikai pénzeket. Rubio kijelentette: nagyobb együttműködést szeretnének a szervezetektől. Azt is elmondta, hogy amint átmennek a szervezetek a mentességi kérvény procedúrán, és bizonyítják, hogy érdemes a programjukat finanszírozni, azonnal feloldják a befagyasztást.
„Kialakult a külföldi segély-ipari komplexum, számtalan entitás világszerte dollármilliókat kap az Egyesült Államoktól, és biztosítanunk kell, hogy ezek összhangban vannak a nemzeti érdekeinkkel. Ez kell legyen a prioritásunk”
– mondta Marco Rubio az interjúban.
A külügyminiszter hozzátette: Amerika nem egy segélyszervezet, ha valaki úgy érzi, hogy fontos egy ügy, nyugodtan gyűjthet rá magánforrásokból, de ne várja, hogy az amerikai adófizetők finanszírozzák azt.
Ezt is ajánljuk a témában
Sokakat meglepett, amikor az amerikai elnök beiktatási beszédében a két óceánt összekötő hajóút megszerzését ígérte. Reális terv ez? Miért fontos a csatorna?
Nyitókép: MANDEL NGAN / AFP
***